Ott kezdődik, hogy az Egyesült Királyságban nem az a kérdés mikor esik az eső, hanem hogy mennyi? Budapestről a repcsik általában Lutonra érkeznek, néha Stansfieldre, illetve amíg volt Malév addig emlékeim szerint legtöbbször Heathrowra. Igaz itt van öt reptér szóval, ha hülyeséget írtam akkor sorry! Mivel mi Lutonon szálltunk le így csak erről tudok beszámolni. Ahogy leszálltunk az otthoni fogadtatás (busz visz a géphez, és fedett lépcsőn mész fel) sehol se volt. Mindenki egyszerre akart kiszállni a gépből, mintha az egész fedélzetnek egyszerre kéne menni pisilni és rohadt sürgősen. Az ajtóhoz már csak egy kézi erővel majdnem szintbe hozott alutákolmányt toltak. Száraz időben még elfogadom, de szakadó esőben szép kis triplaaxeleket lehet a lépcső tetejéről produkálni ha nem nézel a lábad elé. Bementünk egy szép hosszú folyosóra, ahol álltunk egy még hosszabb sorban az útlevél ellenőrzés felé. Közben a hangszóróból jött az okosság angolul, németül, meg lengyelül. Hirtelen fel is merült bennem, hogy ha itt ennyi lengyel van, hogy az Ő nyelvükön is elmondják az infókat és több plakát is van lengyelül akkor ki van odahaza? A folyosó végén egy nagy csarnokban terelgetik a népet, mint valami birkacsordát (amikor mi érkeztünk épp egy olyan pakisztáni kiscsávót alkalmaztak pulikutyának akiről elsőre azt se mondanád meg, hogy a balkezét meg tudja különböztetni a jobbtól) a kb. tíz határőr egyikéhez attól függően honnan jöttél. Igaz ezt neked kell tudni, mert a kis pulikutya nem kérheti el a passportodat, fejre meg nem biztos hogy eltalálja hogy te most EU-n kivüli vagy EU-s országból toltad ide a kis búrádat. A borderen (gyengébbek kedvéért a határon) úgy kellhetsz át, hogy a határőr elkéri az útleveled, megnézi, beteszi egy gépbe ami beolvassa (közben egy magasan levő monitoron láthatod az okmányképed ami olyan ronda, hogy otthon a Kékfény körözési blokkjában szebbeket mutatnak), aztán tovább enged. Azt ne kérdezd hogy miért kell ehhez hat vagy hét kis kanyart megtenni egy szalagkordon mentén, mert én sem értem. De legalább bíztatnak, mert olyan két és fél fordulatonként ott egy tábla, hogy már csak tíz perc, már csak öt, stb... Ahogy túl vagy ezen már siethetsz is tovább mert amíg téged a határon szopattak pont kirakták a gépet és a csomagjaid elkezdték a saját útjukat a futószalagon. Na de ugye egyszerre nem egy gép érkezik (pedig Luton még nem is az az igazán nagy reptér Heathrowhoz képest), tehát nem is csak egy szalagon jönnek a pakkok. Arra nincs időd, hogy egy ismeretlen helyen elmenjél csomagszállító kiskocsiért mert a cuccaid már jönnek is kifelé és mivel ugye nem utolsónak akarod elhagyni a repteret így nem szeretnéd ha öt-hat kört megtennének a csomagjaid. Tehát lekapod a táskáidat, börőndjeidet aztán kell szerezned egy ilyen talicskát. A baj csak az, hogy ezek a parkolóban vannak te meg ugye a terminálban. Most vagy kiszenveded a cuccaidat (de akkor minek a kocsi?) vagy a csomagokat hagyod ott amíg elmész verdáért. Ha az utóbbit választod akkor nagy az esélye, hogy mire visszaérsz már egy Wall-E formájú robotot küldtek rá, hogy szétlőjje hátha robban. Mi a tanulság? Vagy ne hozz nehéz csomagot, vagy ne gyere egyedül! Amúgy ez a kis taliga a parkoló több pontján is megtalálható és 2 fontba kerül a kölcsönzése. Nekem nem volt a szakadó esőben se kedvem, se időm rájönni hogyan kapom vissza a pénzem ezért ezúton is csókoltatom a reptér ezen feladataiért felelős személyeket és szeretném üzenni nekik, hogy: - Kiss my ass!
Ott kezdődik, hogy az Egyesült Királyságban nem az a kérdés mikor esik az eső, hanem hogy mennyi? Budapestről a repcsik általában Lutonra érkeznek, néha Stansfieldre, illetve amíg volt Malév addig emlékeim szerint legtöbbször Heathrowra. Igaz itt van öt reptér szóval, ha hülyeséget írtam akkor sorry! Mivel mi Lutonon szálltunk le így csak erről tudok beszámolni. Ahogy leszálltunk az otthoni fogadtatás (busz visz a géphez, és fedett lépcsőn mész fel) sehol se volt. Mindenki egyszerre akart kiszállni a gépből, mintha az egész fedélzetnek egyszerre kéne menni pisilni és rohadt sürgősen. Az ajtóhoz már csak egy kézi erővel majdnem szintbe hozott alutákolmányt toltak. Száraz időben még elfogadom, de szakadó esőben szép kis triplaaxeleket lehet a lépcső tetejéről produkálni ha nem nézel a lábad elé. Bementünk egy szép hosszú folyosóra, ahol álltunk egy még hosszabb sorban az útlevél ellenőrzés felé. Közben a hangszóróból jött az okosság angolul, németül, meg lengyelül. Hirtelen fel is merült bennem, hogy ha itt ennyi lengyel van, hogy az Ő nyelvükön is elmondják az infókat és több plakát is van lengyelül akkor ki van odahaza? A folyosó végén egy nagy csarnokban terelgetik a népet, mint valami birkacsordát (amikor mi érkeztünk épp egy olyan pakisztáni kiscsávót alkalmaztak pulikutyának akiről elsőre azt se mondanád meg, hogy a balkezét meg tudja különböztetni a jobbtól) a kb. tíz határőr egyikéhez attól függően honnan jöttél. Igaz ezt neked kell tudni, mert a kis pulikutya nem kérheti el a passportodat, fejre meg nem biztos hogy eltalálja hogy te most EU-n kivüli vagy EU-s országból toltad ide a kis búrádat. A borderen (gyengébbek kedvéért a határon) úgy kellhetsz át, hogy a határőr elkéri az útleveled, megnézi, beteszi egy gépbe ami beolvassa (közben egy magasan levő monitoron láthatod az okmányképed ami olyan ronda, hogy otthon a Kékfény körözési blokkjában szebbeket mutatnak), aztán tovább enged. Azt ne kérdezd hogy miért kell ehhez hat vagy hét kis kanyart megtenni egy szalagkordon mentén, mert én sem értem. De legalább bíztatnak, mert olyan két és fél fordulatonként ott egy tábla, hogy már csak tíz perc, már csak öt, stb... Ahogy túl vagy ezen már siethetsz is tovább mert amíg téged a határon szopattak pont kirakták a gépet és a csomagjaid elkezdték a saját útjukat a futószalagon. Na de ugye egyszerre nem egy gép érkezik (pedig Luton még nem is az az igazán nagy reptér Heathrowhoz képest), tehát nem is csak egy szalagon jönnek a pakkok. Arra nincs időd, hogy egy ismeretlen helyen elmenjél csomagszállító kiskocsiért mert a cuccaid már jönnek is kifelé és mivel ugye nem utolsónak akarod elhagyni a repteret így nem szeretnéd ha öt-hat kört megtennének a csomagjaid. Tehát lekapod a táskáidat, börőndjeidet aztán kell szerezned egy ilyen talicskát. A baj csak az, hogy ezek a parkolóban vannak te meg ugye a terminálban. Most vagy kiszenveded a cuccaidat (de akkor minek a kocsi?) vagy a csomagokat hagyod ott amíg elmész verdáért. Ha az utóbbit választod akkor nagy az esélye, hogy mire visszaérsz már egy Wall-E formájú robotot küldtek rá, hogy szétlőjje hátha robban. Mi a tanulság? Vagy ne hozz nehéz csomagot, vagy ne gyere egyedül! Amúgy ez a kis taliga a parkoló több pontján is megtalálható és 2 fontba kerül a kölcsönzése. Nekem nem volt a szakadó esőben se kedvem, se időm rájönni hogyan kapom vissza a pénzem ezért ezúton is csókoltatom a reptér ezen feladataiért felelős személyeket és szeretném üzenni nekik, hogy: - Kiss my ass!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése