Sportszégyen szelet

Bevallom nem vagyok egy nagy sportrajongó. Nem azzal kezdem a reggelt, hogy a Nemzeti Sportot olvasgatom, és (most tessék bátran megkövezni) a BL-döntő sem izgatott fel. A felettünk lakót annál inkább, mert az összes helyzetnél akkorákat üvöltött hogy azt csodáltam nem törik ki a teraszajtó üvege. Az elmúlt két hétben viszont olyan dolgok történtek, amiket nem tudok szó nélkül hagyni.

Itt van ez a Dzsudzsák sztori. Mindenki szar alaknak tartja, egy pénzéhes faszkalapnak amiért elszerződött a PSV-től az orosz Anzsi Mahacskalába. Nem igazán értem miért szapulják. Az Eindhoven magyar klub, amiből egy dagesztáni csapathoz szerződni világrengető nemzetellenség lenne? Tudtommal Hollandia még nem része Magyarországnak, vagy valahol lemaradtam. Ebből nálam az következik, hogy a mi Balázsunk nem lett hazaáruló, vagy kevesebb a szememben. Egy olyan klubhoz szerződni, ahova korábban Roberto Carlos is ment? Tény, hogy a sok della motiválta az átigazolást de ettől még gyülölködni, meg csalódásról beszélni kicsit erős. Mégis mit vártatok emberek? Majd a Megváltó Orbán Viktor hazavezérli és visszatér a Lokiba? Nem szégyen ha valaki a több pénzt választja, de hazafiaskodni miközben ez valójában csak irigység. Na az szégyen!



Hagyjuk is a focit mert volt valami, amitől sokkal jobban kiakadtam. Kedvenc sportágam a kézilabda olyan mélységbe zuhant ahonnan egyhamar nem fog tudni felszínre jönni. A lányok németek elleni veresége is gyalázat, de azt hiszem ez az egész nem áll meg itt. Jó, ha most optimista oldalról próbálnám megközelíteni azt mondanám, annyi haszna volt hogy az olimpián nem fogunk akkorát égni. A baj csak az, hogy nem vagyok optimista. Hetekkel ezelőtt a csajok egy része elkezdett lázadni és átment Mocsai Lajoshoz (aki momentán a fiúkkal van elfoglalva ugye) felkérni vegye át a női válogatott vezetését Mátéfi Esztertől. Aztán a germán válogatott laposra vert minket két fordulóban, így sem a decemberi vb-n nem leszünk ott, sem a londoni olimpián. Ez már magában szégyen, de legalább a szövetségi kapitány levonta a megfelelő következtetést. Önként lemondott:

A Németországgal szemben sikertelenül megvívott világbajnoki selejtező miatt, a mai nappal, 2011. június 12-ével a szövetségi kapitányi tisztségről lemondok. A kudarcból rám eső felelősséget természetesen vállalom, nagyon sajnálom, hogy így alakult. Mindenkinek köszönöm, aki segítette a munkánkat, egyúttal sikereket kívánok utódomnak, a női válogatottnak és a magyar kézilabdázásnak.”

Az is nagyon égő volt, hogy egy ilyen meccs zárja Pálinger Kati karrierjét. Ő ugyanis bejelentette, hogy akármi lesz a németek ellen lép pályára utoljára, jöhetnek a fiatalok. Talán tudott valamit már jó előre. Lehet, hogy azt amiért ez a poszt megfogalmazódott bennem. Ugyanis Sinka László a szövetség elnöke két hét múlva lemond, és a helyére egy olyan embert javasol akinek köze nincs a versenyszerű kézilabdához és a szövetséghez:

"A csapat feltételezett frissítése mellett a szövetség is átalakul, hiszen június 24-vel lemond posztjáról Sinka László elnök, aki Vetési Iván miniszteri biztost, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökét javasolta utódjául."

Miért vagyok kiakadva ezen? Egyrészt mert mint mondtam semmi köze a sportághoz, ennyi erővel a barátomat is felkérhetnék. Ráadásul többet is tud a kézilabdáról mezei rajongóként. Másrészt azért vagyok feszült, mert a névhez én arcot is tudok párosítani és tudom, hogy a mostani kormány tette oda ahova került. Ugyanis kormánytisztviselőként ennek a hivatalnak a munkatársa voltam amíg az utolsó lendülettel (amit az Alkotmánybíróság engedélyezett) ki
nem rúgtak, így volt szerencsétlenségem ismerni. Azt is tudom mire készül a hivatalon belül illetve mik történtek már az elmúlt hónapban. Legyen elég annyi, hogy aki képes racionalizálásnak hívni az épületen belül egy egész szint kisajátítását mert az tetszik neki az egyéb nyalánkságokra is képes. De nem is kell sikersportággá visszafejleszteni a kézilabdát. Hiszen a főnöke úgyis a focit preferálja, és nincs kézilabda csarnok se Alcsútdobozon, se Felcsúton. Szóval hajrá, tessék vért frissíteni! Mondom nem vagyok sportrajongó, de mint látható nem vagyok híve ha valakit azért utálnak mert szeretne kicsit jobban keresni, és megérdemli. Viszont attól még inkább ideges leszek, ha felsőbb hatalmak nyilvános wc-nek használják a sportot és úgy egyáltalán az országot.

Megjegyzések