Mindennapi drámánkat, add meg nekünk ma


Két kereskedelmi csatorna, két sorozat, két rajongótábor. Soha véget nem érő harc a nézőkért, és ha nem nézed, kivetett leszel!


Egyszer régen (mikor még nézhető műsor volt a tévében), az állami televízió egyeduralkodása alatt született egy teleregény, a Szomszédok. Amikor indult még létezett a cuclializmus, aztán jött a több párt, mint kolbász rendszer. Ezt szépen levezették az egyszerű polgár mindennapjaira, és szétosztották egy lakótelepi ház lakói között. Majd jött valami nagy szél, és elfújta ide a külföldi kereskedelmi csatornákat. Köztük a német RTL-t, ahol láthattunk két, napi sorozatot is. Az egyik az Unter Uns (Egymás közt), a másik a Gute Zeiten, Schlechte Zeiten (Jókor, Rosszkor). Kicsit tessék csak ízlelgetni ezt a két címet. Ugye milyen ismerősek? Na jó, lehet a történetük nem rímel, de akkor is gyanús.
Az egyiknél adva van egy ház, a nem létező budapesti kerületben. Ott laknak,dolgoznak X-ék, Y-ék, és Z-ék. Önmagában már ez konfliktusforrás, hiszen találkoznak egymással. Viszont itt mindenkinek mindenkivel van valami baja. Anélkül nem mehet le a nap, hogy ne legyen verbális fight. Aztán kibékülnek, majd megint összevesznek, majd megint kibékülnek... Ez megy már 10 éve, minden hétköznap fél órában. Sőt, néha rászánnak egy fél napot, hogy egy megfelelő intervallum történéseit összefoglaló ismétlésmaratonban megint megmutassák.


A másik történet, egy szintén fiktív helyen játszódik. Magyar Vészhelyzet, egy magánklinikán. Annyival jobb, mint az eredeti, hogy nem hallani annyi orvosi hablatyot, mint az eredetiben. Sokkal több benne, az "én utállak téged, te utálsz engem, mi utáljuk őt" jellegű dialógus. Igaz ebben a kórházban most radikális változások történtek. Lecserélték a szignált, és a Tóth nővérek helyett, most egy friss Megagázos, és a mindent vivő ász Bebe énekelnek. Sok értelme nem volt. Aztán egy nagy (orosz akcentusú) maffiózó bekerült betegként, a zsaruk pedig őrizték. Majd jöttek a "terroristák" szabadítani, és jól kiírtották a fél szereplőgárdát. Azt gondolták a csatornánál, hogy majd ezzel hú de nagyot lendítenek a történeten (hátha végre elkezd gördülni is). Épp csak az a baj, hogy leszerződtethetik az összes James Bond forgatókönyv íróit, azok se tudnának segíteni a sorozaton. Down kóros gyerekből, akármennyit műtik nem lesz George Clooney.
Akármelyiket választja az ember a kettőből, ugyanazt kapja. Siker, pénz, csillogás helyett kín, keserv, és nyüsszögés. Az ember mazochista lény. Úgy bámulja a képernyőt, mintha napközben nem látna eleget ebből maga körül, vagy akár a saját életében. Van aki telenyomja magát mindenféle szerekkel, van aki drámasorozatot néz. Lehet majd szidni bátran, és lehet majd emlegetni anyukámat a következő kijelelentésemért, de én minden Barátok közt és Jóban Rosszban rajongót elküldenék Csernus dokihoz. Mert némelyeknél szinte már addikció alakul ki, és ez bizony mondom nektek, már beteges.

Megjegyzések