Kolbászos punci

Tegnap lezajlott az idei Eurovision Song Contest azaz az Eurovíziós Dalfesztivál. Magyarország jobban teljesít, mert ByeAlex tavalyi tizedik helyéhez képest pont öt helyet jöttünk fel így az eddigi versenyek tekintetében immár ez a második legjobb helyezésünk. Ezért gratulálok Kállay-Saunders Andrásnak, de ez a poszt most nem erről szól, sokkal inkább arról amiről a 2014-s Fesztivál maga. A cirkuszról és a sógorok szakállas nőjéről.


Mindenekelőtt engedtessék meg nekem, hogy idézzem Vujity Tvrtkót:
Nos, a Dalfesztivált én mindig megnézem, jól szórakozásnak, kellemes izgalomnak tartom. A problémáim is ez utóbbival kezdődnek. A verseny művészeti értékét a zenék, a táncok és persze a dalok adják, az izgalmi részét pedig a dalokat értékelő szavazásnak kellene adnia. Eközben mi van? Évről évre ülök a tévé előtt, és egyes országok pontjainak közzététele előtt fél perccel bemondom a dobogósaikat. Ha indulnak a törökök, a németek 12 pontja az övék, a fehéroroszok az oroszoknak adják a maximumot, ahogy az azeriek is. Ha bejutnak a bosnyákok, horvátok, szerbek, szlovének, macedónok és montenegróiak, akkor egymásnak adogatják a pontokat, függetlenül attól, hogy milyen a másik dala. Nem a színvonal számít, hanem, hogy melyik ország melyiknek a barátja, hol élnek a nemzeti kisebbségei, esetleg vendégmunkásai. Nagy összeggel lehetne fogadni arra a fogadóirodáknál, hogy egy skandináv ország legelőszőr a másik skandináv országot támogatja, ahogy Moldova 12 pontjára is jó eséllyel pályázik Románia, szinte minden alkalommal. Az általam nagyon nagyra tartott Gundel Takács Gábor is újra meg újra elmondja, hogy bízhatunk Románia pontjaiban az erdélyi magyarság miatt. Szóval nem elsősorban a dalunk, hanem a kisebbségben élő honfitársaink miatt. Rendben van ez így? Nem sérül így a "Dalverseny'? 
Nem, nincs így jól! Nem a politikáról, meg szimpátiáról kéne szóljon! Nem kellene füttykoncertet tartani csak mert kimondják Oroszország nevét, és nem azért kellene egymásnak pontokat osztogatni mert egyik ország spanja a másiknak. Ilyen alapon tessék úgy tekinteni mint egy tényleges fesztivált és mindig sorsoljanak ki egy országot amelyik jövőre megrendezheti. Nincs vita, nincs idegeskedés...igaz akkor nincs bevétel se az sms-ekből úgy meg nem éri meg. 

Ismét a sapkás lovagtól idézek:

A Thomas Neuwirth néven született előadó hatalmas feltűnést keltett. Sokfelé szakadtak az emberek vele kapcsolatban. Van, aki jópofának tartja, van, aki a szabadságjogok harcosának és új idolnak, és van, aki megdöbbentően ocsmánynak, ízléstelennek, szégyellnivaló valakinek. Megjegyzem, nekem a dala tetszett, az átlagnál messze jobb volt, szerintem. Ám tudjuk nem (mindig) a dal számít. Kétségtelenül az osztrák szélsőjobbosok lehetnek most nagy bajban: örüljünk, hogy legyőztük egész Európát? Vagy szégyelljük magunkat, hogy kivel és mivel? Számukra ez feldolgozhatatlan lehet. 

Konkrétan egy szakállas nőről beszélünk/egy borotválatlan traviról (szabadon választott) aki tud énekelni. Persze nem ezért nyert hanem a túlzott liberalizmus miatt. Nyíltan vállalja hogy meleg, és ezzel a cirkuszi produkcióval óhajtja megváltani a világot. Mert ez nem más mint a 100 évvel ezelőtt népszerű látványosság XXI.századi újraértelmezése! Nem ítélem el a melegeket, sőt van olyan barátom aki vállalja a másságát ahogy én is felvállalom a barátságunkat. Maximális tiszteletem feléjük, de a sógorok most túlteljesítették a toleranciatervet. Volt már travi a verseny történetében, az is elég port kavart de az tényleg az elfogadásról szólt. Ez viszont csak a magamutogatásról, és ez nem jó! Ez is művészet, de ez annyira alternatív hogy nem ide való! Mivel lehet még überelni? Elefántemberrel? Vagy hoznak egy földönkívülit? Ha már csak erről szól, akkor most kéne befejezni mert a végén az lesz hogy az ABBA 40 évvel ezelőtti győzelme semmit sem fog érni!

 
A kis hableány: Osztrák verzió (forrás: Facebook)

Megjegyzések